Az itt található dolgozatok bepillantást engednek a magyar televíziózás történetébe. Árnyalnak, pontosítanak, rámutatnak fontos részletekre.
Magyarországon, sokszor még búvópatakként elindult társadalmi változások nem múltak el nyomtalanul a televíziózásban sem. Az persze kérdés, hogy a televíziós és filmszakmai értelmiségi törekvések, kapcsolódva az újságírásban is tetten érhető változásokkal katalizálták a változásokat, vagy ezekre reagált a szakma értelmisége.
Hatvan (60) éves a magyar televíziózás. A Filmesházban az estet Babiczky László ezekkel a szavakkal nyitotta meg. (2017. május 3.)
Szabadság tér 17, avagy a közszolgálati televízió tündöklése és…(bukása) könyvem fülszövegében Érdi Sándor így ír:”Az MTV történetét nem lehet megírni. Túl sok története van. Külön története van az elnököknek…Minden műsornak történelme van, mint ahogy minden munkatársnak is!” Most e rövid előadás keretében még ennyire sem vállalkozhatom. A kezdetek amúgy sem választhatók le a technikai találmány, találmányok megrajzolásáról. Azt azért itt sem állom meg, mert nem kis büszkeséggel tölt el, hogy e korszakalkotó találmány születésénél ott voltak a magyar kutatók: Mihály Dénes, Tihanyi és a többiek.
Az MTV – akkor már – csaknem húsz éves történetében új fejezetet nyitott a körzeti stúdiók létrehozása: elsőként, 1976. november 16-án Pécsett, és ezzel gyakorlatilag egy időben Szegeden, azzal az ígérettel, hogy ezt hamarosan követi a miskolci, a debreceni és a győri stúdió megalakítása a többi körzeti központban. Az ünnepélyes megnyitó azonban gyakorlatilag üres stúdióban zajlott: előbb Budapestről kölcsönzött, majd „uraságoktól levetett”, fekete-fehér technikával, ősöreg (Pye) közvetítőkocsival készültek a műsorok.
A teljesség igénye nélkül. A televíziónak, mint technikai találmánynak a története lényegében feldolgozott a nemzetközi szakirodalomban. A magyarországi televíziózás kialakulásának, történetének a forrásai is ismertek. Ezek közül néhányat itt zárójelben felsorolok: (Molnár-Jovitza: A Magyar Televízió születésének dokumentált története; A Posta Rádió- és Televízióműszaki szolgálat 25 éve, 1945-1970; Koreny János: A Magyar Televízió története a kezdetektől napjainkig; Babiczky László: Szabadság tér 17. A Magyar Televízió tündöklése és…) A jelen dolgozat célja elsősorban e korszak történetének hitelesítése egy hagyaték tükrében. Hódos Rezsőről ez található az Arcélekben, mely a Magyar Televízió történetének lexikonja.