A Magyar televíziózás története 1957-2007 között
Átdolgozás alatt.
- Részletek
- Kategória: Interjúk
Kovács Béla a Gyermek és Ifjúsági műsorokat készítő szerkesztőség vezetője (1957-1987) emlékezett Takács Vera kamerája előtt a Magyar Televízió első házi telefonkönyve segítségével a magyar televíziózás kezdeteire. A beszélgetés hitelessége és fontossága ösztönzött arra, hogy írásos formában is hozzáférhető legyen az emlékezés. Ehhez a hozzájárulást megkértem a beszélgetés készítőjétől. A hitelesség kedvéért csak a legszükségesebb mértékben nyúltam az elhangzottakhoz, meghagyva az élőbeszéd fordulatait. (Babiczky László)
- Részletek
- Kategória: Interjúk
Nem a főnökeimmel voltam elsősorban jó viszonyba, hanem inkább az apparátussal. Ez azt jelentette, hogy talán valamennyi érzékem volt az emberi kapcsolatokhoz.
- Részletek
- Kategória: Interjúk
Láttam a gyermekeimet senyvedni nyáron a televízió stúdióban: színes ceruza, papír…rajzolj, még egyet rajzolj, most egy kicsit menj ki, mert felvétel lesz. És akkor egy napon előhúztam a diplomámat a fiókból, abbahagytam a szerkesztést és tanár lettem.
- Részletek
- Kategória: Interjúk
Lukács Lóránt, operatőr
Lukács Lóránt életének első harmadát a sport töltötte ki. Válogatott sportolóként 1968-ban Érdemes Sportoló címmel tüntették ki, a motor és a motorcsónak sportban elért Magyar Bajnoki, Világ és Európa Bajnoki eredményeinek elismeréseként. Miközben a Budapesti Honvéd Sportegyesületben sportolt, elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakát, 1965-ben diplomázott Ugyanebben az évben kezdett dolgozni a Magyar Televíziónál, operatőri beosztásban.
Ezerkilencszázharmincnégyben születtél. 1934-1945 viharos időszaka a magyar történelemnek. Hogyan emlékszel ezekre a gyermekévekre.
Emlékeim ott kezdődnek, hogy rohanunk haza, mert légi riadó van. A Vashegy utcában laktunk, ami közel van ahhoz a bunkerhez a Naphegy oldalában, ahonnan a légi irányítás történt. Négylakásos házban laktunk, közvetlen mellettünk a németek rádiós adóállomása. Apám kint volt a fronton, anyám vigyázott itthon ránk. Ma is látom, amint a fényszórókkal keresik a gépeket. Álmodok róla. Üvöltő sziréna, futás a sziklába. Ez komoly élmény egy kissrácnak. Később Budapest ostromát telibe megéltem. Német parancsnokság költözött be a házunk emeletére. Egy-egy orosz tank feltűnt a „dombtetőn” és belelőtt a házunkba. Aztán még egy bomba is telibe találta a házunkat. Lent voltunk a pincében. A lépcsőkanyarban két német katona cigarettázott, azok rögtön meghaltak. Az volt a szerencsénk, hogy csavart lépcső jött le a pincébe, így a légnyomás nem ért el minket. A húgom akkor volt pólyás. Egy üveg sárgabarack lekvár ráesett az Ági fejére, és szétfolyt rajta a lekvár. Amikor a sötétből egy kis fényt csiholva tapogatózni kezdtünk, anyám érezte, hogy valami trutymó van Ági fején. Anyám azt hitte, hogy Ági fejét találat érte. Az éjszaka leple alatt átmentünk a szomszéd házba.
- Részletek
- Kategória: Interjúk
Ekkor jött Bálint Ági és a Kukori és Kotkoda. Ezt a televíziós koncot odadobták nekem, mint bukásgyanús feladatot, és bizonyos fokig Áginak is. Eddig ugyanis senki sem csinált itthon televíziós párbeszédes rajzfilmsorozatot, és Ági sem írt ilyen rajzfilm forgatókönyvet.
Babiczky László rendező
